A legdrágábbak egyelőre nem eladók
vasarnapreggel.hu 2007.01.08. 19:03
MTK A fővárosi klubnál alapelv, hogy csak minden szempontból érett labdarúgót engednek el külföldre. Sorban állnak a kérők az MTK-nál, de konkrét, értékelhető ajánlatot még senki sem tett az asztalra. Az NB I listavezetője egy, legfeljebb két focistától válna meg a téli átigazolási időszakban.
Remek őszt produkált az MTK: a két fordulóval megtoldott idényt ötpontos előnnyel zárta az élen a címvédő DVSC-TEVA előtt, emellett az egész mezőnyt tekintve a legkevesebb gólt kapta (12) és a legtöbbet rúgta (35). Nem véletlen, hogy a menetelésnek híre ment, és a hazai bajnokikon rendre tele volt a VIP-páholy külföldi játékosügynökökkel. Mivel január elején újból megnyílik a nemzetközi átigazolási piac, igazán aktuális a kérdés: befutott-e már konkrét ajánlat valahonnan valaki iránt a Hungária körúti Hidegkuti-stadionban lévő klubirodába? „Egy-egy meccs után sok képviselő megfordult nálam, mindannyiukkal beszéltem is, de konkrét megkeresés még senkitől sem érkezett – mondta Domonyai László, az MTK klubigazgatója. – Azt elárulhatom, hogy Hrepka Ádám és Németh Krisztián iránt van a legnagyobb érdeklődés, mellettük még Balogh Béla, Bori Gábor, Kanta József és Czvitkovics Péter keltette fel a menedzserek figyelmét.” És szinte Európa valamennyi szegletébe vinnék a nevezetteket: francia, angol, spanyol, olasz, holland és belga egyletek vannak az érdeklődők között. A futballban is érvényesül a piacgazdaság, tehát evidens lenne, ha az MTK a legtöbb pénzt kínálónak azonnal igent mondana. „Persze minden játékosnak megvan az ára, ám nem a pénz számít elsősorban. Nem annak adjuk el valamelyiküket, aki a legmagasabb összeget mondja be – rögzítette a különös álláspontot Domonyai. – Az alapelv az MTK-nál az, hogy csak akkor engedjük el a fiatalokat, ha úgy látjuk, teljesítőképességben, játéktudásban, személyiségükben megállják a helyüket külföldön. Jelenleg ebbe a »kategóriába« tartozik Balogh, Czvitkovics, Kanta és Bori. Közel áll ehhez Hrepka is, de neki még kell egy kis idő, míg Németh valamivel messzebb áll a szinttől.” A klubvezető megjegyezte: a fokozatos előrelépés híve. Ahogy többüknek a Bodajk, illetve a másodosztály volt az első lépcsőfok, az MTK pedig a következő, úgy a külföldi kérő esetében azt is figyelembe veszik, hogy hol lehet továbbfejlődni, hol lehet játéklehetőséghez jutni. „Tisztában vagyok vele, hogy nem az lesz az örökös, egyetlen klubja bármelyiküknek, ahova majd elmennek. Annak pedig nincs értelme, hogy a kispadot koptassák bárhol is. Játszaniuk kell, csak így tudnak előrelépni.” Mindebből következik, hogy kizárt a népvándorlás, maxumum két labdarúgó távozása képzelhető el, ha a jelentkező a fentebb említett szempontoknak megfelel. Ha nem lesz ilyen, akkor az MTK vár még egy fél évet, és a nyári átigazolási időszakban újból „ráfekszik” erre a témára. „Benne van a pakliban, hogy ha elmegy a csapattól valaki, azt megsínyli az eredményesség. Ez esetben sem lesz vészhelyzet, nem lesz elbocsátva Garami József, ugyanis ahogy a pénzügyek, úgy az csapat szereplése is másodlagos a játékosok fejlődéséhez képest. Különben is az agárdi Sándor Károly Akadémián hasonló tehetségek állnak sorba, képesek vagyuk bárkit pótolni egy újabb fiatallal. Csak halkan jegyzem meg: másfél éve Hrepkának még harcolnia kellett a kezdőbe kerülésért, mint ahogy egy éve Némethnek is, Pintér Ádám pedig 2005 májusában még az ifibajnokságban játszott, ma már ott van a felnőttek között. Úgyhogy annyira az eredmények miatt sem aggódom…”
|